Mindszenty József, eredeti nevén Pehm József (Csehimindszent, 1892. március 29. – Bécs, 1975. május 6.) Esztergom érseke, Magyarország utolsó hercegprímása, bíboros. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás, esztergomi érsek utóda. A magyar katolikus egyház egyik legnagyobb 20. századi alakja.
1915-ben gróf Mikes János megyés püspök szentelte pappá a szombathelyi székesegyházban. 1919-ben a kommün idején internálták, püspökével együtt. Még ebben az évben Zalaegerszegre kapott plébánosi kinevezést. 1944. március 4-én, XII. Pius pápa veszprémi püspöknek nevezte ki. 52. születésnapján, március 29-én foglalta el a főpásztori hivatalt. Jelmondatául a "Devictus vincit" mondatot választotta (legyőzetve győz). Szigorú és következetes munkája során számos iskolát és plébániát alapított.
Nevéhez fűződik az a tiltakozó levél, amelyet az ország elpusztítása és a zsidóüldözés ellen fogalmaztak meg a dunántúli püspökök. A levelet személyesen adta át Szálasi miniszterelnök-helyettesének. Két hét múlva papjaival együtt letartóztatták, mert egyházmegyéjében megtiltotta a nyilas hatalomátvétel okán a nyilasok által követelt ünnepi szentmisék megtartását. Sopronkőhidán raboskodott, majd a soproni Isteni Megváltó Leányai apácarend kolostorában házi őrizet alatt tartották. 1945. április 20-án visszatért püspöki székhelyére, Veszprémbe. Ez év április 29-én súlyos cukorbetegségben meghalt az esztergomi érsek, Serédi Jusztinián hercegprímás. 1945. szeptember 8-án XII. Pius esztergomi érsekké nevezi ki. Két nap gondolkodási idő után alávetette magát a pápai akaratnak, és 1945. október 7-én Esztergomban beiktatták új hivatalába. 1946. február 21-én kreálták bíborossá.
Koncepciós perének 25. évfordulóján, 1974. február 5-én VI. Pál pápa megüresedettnek nyilvánította az esztergomi érseki széket azzal az indokkal, hogy a magyar prímás lemondott. Mindszenty hat pontból álló kommünikét adott ki, s ebben a világ közvéleménye számára világosan megindokolta, miért nem mondhat le a magyar prímás ezekben a drámai időkben. (Lemondatása Kádárék követelése volt, s ennek fejében szabadon engedték a kommunista börtönökbe zárt egyházi személyeket.) A Szentszék általi megaláztatás ellenére folytatta pasztorációs útjait, de vesebaja egyre súlyosbodott, amelyhez prosztatarák is párosul. Ez utóbbi műtéti beavatkozást igényelt, s ezt el is végezték az érseken (dr. Bianchi). Az altatásból azonban már nem ébredt föl.
Sztivii
Károly 39 nap uralkodás után az Erzsébet királyné és Garai által 1386. február 7-re szervezett merényletben súlyosan megsérült Forgách Balázs pohárnokmester tőrétől. Közben Garai nádor elfoglalta a vár erősségeit. Másnap Visegrádra vitték, ahol február 24-én meghalt. Az Thuróczy-krónika szerint megmérgezték, egy másik forrás szerint megfojtották. A pápai kiközösítés miatt csak négy év múlva részesítették egyházi temetésben.
A 
Hunyadi Mátyás
