országbírói tiszt
1795 július 20.-án Zichy Károly grófot Végh Péter váltja fel az országbírói tisztben.
Az országbíró kialakult formájában a király és nádor után a régi Magyarország harmadik legfontosabb világi tisztviselője volt, országos bíró, az országgyűlésen a nádor helyettese.
Zichy Károly József Franz Xaver Kasimir Johann von Nepomuk, gróf (Pozsony, 1753. március 4. – Bécs, 1826. szeptember 28.) nagybirtokos, országbíró, miniszter. Békés vármegye főispánja. 1785-ben tárnokmester és a kamara elnöke, majd 1788-ban országbíró és a Helytartótanács elnöke. Az 1790-es országgyűlésen az alkotmányos kiegyezés egyik támogatója. 1802-től az udvari kamara elnöke, 1808-ban az államminisztérium elnöke, 1809-ben hadügyminiszter és 1813–14-ben belügyminiszter. Oroszváron temették el. Németre fordította René Rapin két művét.
Végh Péter országbíró 1762-1765 között koronaügyész volt, 1770-től kamarai tanácsos és a Szent István-rend kincstárnoka is volt. A Szent István-rend keresztjét is megkapta.
1780-1789-ig II. József mellett királyi személynök volt, 1782-ben nevezték ki Baranya vármegye főispánjává, mely tisztséget haláláig látta el és 1789-1795 között tárnokmester volt. 1795 júliusában nevezték ki országbírónak, e tisztséget is haláláig viselte.
Az országbíró (latinul judex curiae regiae), a nádor után következő nagybírája volt az országnak és aki mint ilyen, hiteles pecsét alatt bírói parancsokat bocsáthatott ki, bizonyításokat, megbízásokat a hiteles helyekhez adhatott. I. Mátyás az állam bírói intézményét rendezvén, 1486. évi dekrétumában az országbírót a második helyre, a nádor után sorolja; később a hétszemélyes tábla közbírája és a nádor akadályoztatása esetében elnöke (1723. XXIV. t.-c.), a királyi táblához pedig kinevezte az országbírói ítélőmestert, az al-országbírót. Az 1608- k. e. III. t.-c. szerint az országbíró a nádor halála után egy év múlva a király helyett a nádorválasztó országgyűlést összehívja, valamint még a főrendi táblának és a helytartó tanácsnak tagja és másodelnöke volt. A 19. század végére azonban az országbíró állásának közjogi jelentősége sokkal csekélyebb volt; az 1896. LIV. t.-c. értelmében az országbíró a Kúria semmítő osztályának elnöke volt, az 1881. LIX. t.-c. alapján a semmítőszék a legfőbb ítélőszékkel egyesíttetvén, a királyi Kúria elnöke lett. De az 1884. XXXVIII. t.-c. az országbírói állást elválasztotta a tényleges bíráskodástól és ez időtől közjogi szereplése abban állt, hogy mint zászlósúr a főrendiháznak tagja volt és a király koronázása alkalmával a királyi pálcát vitte.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
