Gripen
Megkezdi munkáját a Gripen-bizottság Vadai Ágnes honvédelmi államtitkár vezetésével
A JAS 39 Gripen negyedik generációs könnyű vadászbombázó repülőgép, amelyet a svéd Saab, Ericsson, Volvo és Celsius Aerotech cégekből megalakult konzorcium, az Industrigruppen JAS gyárt. Tervezésénél alapvető szempont volt a többfeladatúság, amit a típusneve is tükröz, a JASa Jakt (Vadász), Attack (Támadó), Spaning (Felderítő) szavak rövidítése. A típust 1996-ban állították szolgálatba a Svéd Királyi Légierőben, amely összesen 204 repülőgépet (176 együléses+28 kétüléses) rendelt. Eddig a Cseh Légierő (12+2 db), a Magyar Légierő, (12+2 db) a Dél-Afrikai Légierő (19+9 db), és a Thai Királyi Légierő (12 db) vásárolta meg a típust. A cseh és magyar megrendelők részére gyártott vagy átalakított változatok NATO-kompatibilisek.
A svéd kormányzat 1978-ban döntötte el, hogy a Légierőnek új repülőgépre van szüksége az elavulófélben lévő J 35 Draken és JA 37 Viggen repülőgépeinek leváltására. A svéd repülőipar megkezdte egy új repülőgép tervezését, amely a British Aerospace cég BAe P106 és P112 jelzésű "könnyű STOL Eurofighter" koncepcióin alapult. Ezek nyomán készültek el a Saab Project 2105 és 2110 jelzésű modellek, amelyeket a Gripen szélcsatorna-kísérleteihez megépítettek.
A Svéd Légierő eközben elvégezte az összehasonlítható típusok, többek között az amerikai F–16 és F/A–18 repülőgépek teljesítményének kiértékelését (megfontolták ennek a két típusnak a rendszeresítését is). Az első típus azért nem felelt meg, mert az előírt 60sec helyett legalább 3 percre volt szüksége a riasztástól számítva a kigurulás megkezdéséig, továbbá a korai F-16A változatok még nem rendelkeztek látóhatáron túli célra indítható Sparrow rakétákkal, így elfogóvadász célra azokat nem tartották alkalmasnak. Az F/A-18 típus esetén az ikerhajtóműves kialakításból eredő magasabb költségeket és az elfogóvadász feladathoz kissé alacsony Mach 1,8 maximális sebességet kifogásolták a döntnökök. A hazai svéd gép kifejlesztése végső soron a katonai semlegességből és a saját ipari szféra támogatásának igényéből eredő politikai döntés volt (a szomszédos és szintén semleges Finnország később az F-18 típust választotta).
A háromfeladatú svéd vadászrepülőgép kifejlesztéséről szóló döntést 1982-ben hozták meg, ebben az évben nevezték el a repülőgépet, pályázat útján, Gripen-nek (Griff-madár). A berepülés 1988-ban kezdődött meg, és 1996 decemberéig tartott. Két prototípus zuhant le a berepülési program alatt, az első 1989 februárjában, a második 1993 augusztusában, mindkettő a számítógépes irányítórendszer szoftverének problémái miatt. A balesetekről készült felvételeket a svéd közszolgálati televízió késedelem nélkül bemutatta, ami miatt a repülőgépet a svéd közvélemény megbízhatatlannak tartotta. A valóságban azonban nem volt olyan rossz ez az arány, ugyanis az elődtípus J 37 Viggen berepülési programja alatt hét repülőgépet vesztettek el. A Gripen rendszerbe állítása óta még három repülőgép zuhant le, egy 1999. szeptember 20.án, egy 2005. június 1-jén, egy pedig 2007. április 21-én,] ez utóbbi miatt a teljes Gripen-flottára – így a magyar gépekre is – repülési tilalmat rendeltek el egy időre.
Hazánkban az elavult szovjet vadászrepülőgépek lecserélése nagyon korán, a délszláv háború idején vetődött fel először komolyan, mert a Jugoszláv Légierőgépei többször is megsértették a magyar légteret, egy esetben tévedésből Barcsra kazettás bombát dobtak. Az akkori honvédelmi miniszter, Für Lajos, az ország veszélyeztetettségének csökkentése érdekében nyugati harci repülőgépek beszerzését kísérelte meg, de az Egyesült Államok vezetése elzárkózott a használt F–16-osok eladásától az akkor még politikailag instabil térségbe. Eközben Oroszország a szovjet államadósság ellentételezésére 900 millió dollár értékben felajánlott 28 darab MiG–29-est, amit hazánk elfogadott nem utolsósorban azért, mert nem kellett értük fizetni, és azért is, mert meglehetősen bizonytalan adósságot törlesztettek így. A repülőgépeket 1993 folyamán leszállították.
A Magyar Honvédség már a Horn-kormány idején pályázatot írt ki két századnyi korszerű vadászrepülőgép beszerzésére, amelyen a Gripen mellett az F–16, az F/A–18 és a Mirage 2000 is indult.
Az 1998-as országgyűlési választások után a pályázatot először elnapolták, majd az Orbán-kormány alatt a beszerzendő repülőgépek számát egy századnyira csökkentették, és csak használt repülőgépeket terveztek beszerezni. Emellett tervbe vették a MiG–29-esek nagyjavítását és korszerűsítését is, ez utóbbi jelentős késéssel valósult meg. A biztos befutónak számító, török, amerikai és belga forrásból is felajánlott F–16-os helyett a 14 db JAS 39A/B lízingeléséről szóló, nagy meglepetést keltő döntést 2001. szeptember 10-én jelentették be. A közbeszerzési eljárás helyett egy kormányülésen hozott döntést a svéd ajánlat nagyobb ellentételezési csomagjával indokolták.
A 2002-es választások után a hatalomra került szocialista-szabad demokrata koalíció a repülőgépek képességeinek jelentős növelése, és a megkötött szerződés módosítása mellett döntött, véleményük szerint ugyanis a felajánlott repülőgépek nem jelentettek volna képességnövekedést a MiG–29-esekhez képest, csak a korábban hangsúlyt kapott nemzeti légvédelmi feladatok ellátására lettek volna alkalmasak, a NATO által támasztott minimális igényeket (légi utántöltés lehetősége, adatátviteli rendszer) sem tudták kielégíteni, a szeptember 10-én megkötött szerződés ugyanakkor Országgyűlési Határozatot is sértett.] Mivel a megrendelt gépek a NATO-célok teljesítésére alkalmatlanok voltak, ezért a szerződés módosítására lett szükség, ami az eredeti értelémben jelentős költségnövekedést eredményezett, a szerződésben foglalt összeg így 160 milliárd forintról 240 milliárd forintra nőtt. Többszöri tárgyalást követően 2003. február 3-án az új kormány Honvédelmi Minisztériuma bejelentette a szerződés módosítását, mely ezután már a NATO-kompatibilis JAS 39 EBS HU 16 800 repülőórás lízingeléséről szólt (gépenként 1200 óra, ez az eredeti, 2001-es szerződésben több, 20 800 óra volt).
Az első öt (a 30-as, a 31-es, a 32-es együlésesek és mindkét kétüléses: a 42-es és a 43-as) repülőgép 2006. március 21-én érkezett Kecskemétrenégy magyar és három svéd pilótával, a hivatalos átadás március 30-án történt. Ezeket
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
