Líceum (Eger)
Esterházy Károly Egerben megalapítja a líceumot. 1
Líceum (Eger)
Az egykori egri líceum épülete az Eszterházy téren áll a bazilikával szemben, a domb lábánál; főbejárata a Széchenyi utcáról nyílik.
A líceumot Barkóczy Ferenc püspök kezdte építtetni 1765-ben, mert ebben az épületben kívánta elhelyezni az általa alapítani kívánt egri egyetemet (universitast). Az első tervezőGerl Mátyás volt. Miután Barkóczy esztergomi hercegprímás lett, az őt a püspöki székben követő Eszterházy Károly Fellner Jakabra bízta az építkezés folytatását. Az építészek az alábbi rendben követték egymást:
§ 1763–1764: Gerl Mátyás;
§ 1764–1779: Fellner Jakab;
§ 1780–1782: Grossmann József;
kivitelező: Francz József, Povolni János.
Az épület 1785-re elkészült, de az egyetem alapítását sem Mária Terézia, sem utóda, II. József nem engedélyezte. Az 1777-ben kiadott Ratio Educationis 14. paragrafusa kimondta, hogy Magyarországon csak egy egyetem működhet, mégpedig a budai. A tervezett egri Universitas a líceum rangot kapja meg: ez a 18. századi Magyarországon olyan intézményegyüttes volt, amelyben a gimnáziumhoz felsőfokú képzést nyújtó tagozat is kapcsolódott.
Különféle egyéb oktatási célokra is hasznosították: működött itt teológia, tanítóképző, jogakadémia és rajziskola is. Ezek megszűnte után a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Főiskolai Karát telepítették ide 1949-ben.
A kar a következő évben önállósult, és tanárképző főiskolaként vált ismertté; a líceum a főiskola főépülete.
A hatalmas, szabadon álló, kétemeletes épület nagy, négyzet alaprajzú udvart keretez; az udvarba benyúlik a nyugati szárny udvari homlokzatának középtengelyében kialakított lépcsőház. Homlokzatainak középtengelyéből erősen kiülő, háromtengelyes, timpanonosközéprizalit és kevésbé kiülő, kéttengelyes oldalrizalitok emelkednek ki, a középrizalitban konzolokon nyugvó, első emeleti erkéllyel. A déli homlokzat középrizalitjában nincs erkély, azt íves oromzat koronázza. A keleti homlokzat középtengelyében csillagvizsgáló torony emelkedik, az Egri csillagda. A torony alsó szintje enyhe, lesarkított rizalit, amit a főpárkány magasságában timpanon koronáz, az első emeleten pedig konzolos erkély díszít kovácsoltvas mellvéddel. A földszint, a lépcsőházak, emeleti folyosók, könyvtár, kápolna, díszterem egyaránt boltozottak.
A főhomlokzaton a barokk stílusjegyei között acopf stílus (XVI. Lajos stílus) díszítő elemei is megtalálhatók. A főhomlokzat és a két oldal közepét az első emeleten egy-egy nagy terem foglalja el. Ezek olyan magasak, hogy a második emelet mennyezetéig érnek. A főbejárat feletti díszteremben tartották egykor az ünnepélyes vitavizsgákat, amiken a vitafelek a két, az emeleti részen egymással szemben kialakított erkélyről képviselhették álláspontjukat. Mára kissé megkopott mennyezeti freskóját Franz Sigrist osztrák festő készítette (1794-ben). A freskó a négy tervezett egyetemi fakultást:
§ jogtudomány,
§ teológia,
§ orvosképzés,
§ természettudományok
mutatja be szimbolizáltan. Ma különböző ünnepségeket tartanak itt; nemcsak iskolai ünnepségeket, de különböző konferenciákat is.
Az épület északi oldalán található kápolna mennyezetét Franz Anton Maulbertsch: Az üdvözültek című freskója (1794) díszíti.
A déli oldalon van a Főegyházmegyei Könyvtár, aminek nagytermét az érdeklődők is megtekinthetik. Ezt Eszterházy püspök eredetileg egyetemi könyvtárnak szánta; megbízottai több európai nagyvárosban vásároltak számára könyveket. A könyvtárat 1793-ban, 20 000 kötettel nyitották meg. Ebben a könyvtárban őrzik többek közt Mikes Kelemen összes levelét, Mozart egyetlen, Magyarországon őrzött levelét és a 15. századi Budai Krónikát is. A gyűjteményt folyamatosan fejlesztik: 2009 őszén 162 800 kiadványt tartottak nyilván 30 nyelven. A számos ősnyomtatvány, kódex mellett érdemes megtekinteni a könyvtár copf stílusú tölgyfabútorzatát is, amit Lotter Tamásegri asztalos készített Fellner Jakab tervei szerint. A freskót Kracker János Lukács és segédje (később veje) Zach József festette 1778-ban: a sajátos érzékcsalódást keltő ábrázolásmóddal kupolásnak látszó terem mennyezetén gótikus templomi környezetben atridenti zsinat egy ünnepélyes ülését láthatjuk.
A színházterem freskója Wittmann János munkája (1781).
Az épület keleti oldalán emelt torony ablakait fekete vasspaletta fedi ott, ahol 1776-ban megnyitották az akkor korszerű eszközökkel fölszerelt csillagvizsgálót, az Egri csillagdát. Az egri csillagászati dél a múzeum nagytermén átlósan áthaladó márványcsíkon jeleníthető meg. II. József magyar király 1784-ben betiltotta az intézmény működését, így az osztrák és angol műszerek, amiket nem fejlesztettek tovább, apránként elavultak. A lépcsőkön feljebb haladva egy kicsi szobába, a csillagász melegedőjébe pillanthatunk be, még feljebb a teraszról gyönyörű kilátás nyílik. A teraszon lévő építményt kupola koronázza. Ennek két oldalán hengeres szerkezeteket helyeztek el. Az északi forgó hengerből egy tükör és lencse az alatta lévő szinten kialakított kicsinyke, besötétített szobában álló fehér asztalra vetíti a város látképét. Az 1779-ben üzembe helyezett camera obscurát Edinburghben gyártották. Hell Miksa, az intézmény első csillagásza azért működtette ezt „városnéző eszközt”, hogy szórakoztassa vele a város lakóit és látogatóit.
Műemlék: törzsszáma 2025 (helyrajzi száma: 4949).
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
