Lodomér
Lodomér esztergomi érsek kiközösítéssel fenyegeti meg a budaikáptalan vámszedését akadályozó budai polgárokat.
.jpg)
Monoszló nembeli Lodomér (vagy Ladomér), váradi püspök (1268–1279), esztergomi érsek (1279–1297). Művelt, korában kiemelkedőnek számító államférfi, az egyház elsőbbségének védelmezője. A nevezetes Monoszló nemzetség tagja, közülük többen viseltek főpapi méltóságot. V. István és IV. László király híve és támogatója. A nemzetségről kapta nevét a Balaton-felvidék egyik szép fekvésű községe, Monoszló. Itt van eltemetve Lodomér érsek is. Anyai ágon a Vázsony nemzetség rokona.
„Dunántúli ős nemzetségeinknek egyike a Monoszló, mely nevét, mint birtoklásának s előkelőségének maradandó bélyegét reá nyomta Zala-megye egyik községére, s ez ma is Monoszló nevet visel.” Írja Bunyitay Vince, a váradi püspökség könyvtárnoka 1883-ban. A nemzetség két tagjáról tudjuk, hogy főpapi székbe emelkedett. Monoszlói Ladomér mellett Monoszló nembeli Péter erdélyi püspök volt a 13. század végén és a 14. század elején.
Nevével először 1257-ben találkozni, ekkor éneklő kanonok volt Veszprémben 1260-ig. Az 1260-as évek első felében Bolognában tanult.
1264–1266 között István ifjabb király udvari méltósága (alkorlátnoka). A IV. Béla és fia, V. István közötti viszályokban gyakran békített. Négy királyi nemzedéken keresztül volt az uralkodó család odaadó híve.
1268-1279 között váradi püspök. Nagy szerepe volt a püspökség tatárjárás utáni újjászervezésében. Rendezi a püspökség és a káptalan, valamint a vármegye birtokügyeit, kiváltságokat szerez a püspökség számára.
V. István idején alkancellárként találkozni a nevével. 1272 ben X. Gergely pápa kinevezte a Margit hercegnő szentségét vizsgáló bizottság vezetésére. Kun László király intézkedéseivel szembehelyezkedik, az "istentelen" királyt pápai nyomásra kétszer ki is átkozza. Katonai fellépése a kunokkal szemben sikertelen. III. András neve viszont már ekkor előkerült, mint lehetséges utód. 1276-ban tanúskodik Árpád-házi Margit (IV. Béla leánya) szentté avatása érdekében (erre csak 1943-ban kerül sor).
1277-ben a I. Rudolfhoz induló küldöttség vezetője.
1279-ben III. Miklós pápa nevezi ki esztergomi érsekké június 13-tól. Előzőleg már ismertté vált jó híre Rómában. X. Gergely pápa a Margit hercegnő szentté avatási perében, a korábbi érsek, Fülöp helyébe elnöknek Lodomért nevezi ki. XXI. János pápa idején is kap megbizatást, hogy az esztergomi érseki szék körül ez időben támadt zavarokat elrendezze. Az esztergomi káptalan ugyanis a még életben levő főpásztor helyett új érseket választott, Miklós erdélyi prépostot, akit azonban a pápa nem erősített meg hivatalában, hanem Lodomért jelölte ki az esztergomi székbe. Lodomért az 1279 szeptemberében tartott budai zsinaton e kinevezésben megerősítik, kihirdetik. Valójában IV. László király, még mielőtt a pápa levele megérkezett volna, már esztergomi érseknek nevezte Lodomért, és az ország püspöki karának élére helyezte.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
