Szálasi Ferenc
November 6.
Szálasi Ferenc utasítására Budapestről több tízezer zsidót hajtanak gyalogosan kényszermunkára, a nyugati határszélre.
Szálasi Ferenc (Kassa, 1897. január 6. – Budapest, Lipótváros, 1946. március 12.), budapesti népbíróság által háborús bűnösként elítélthungarista politikus, több nyilaskeresztes és hungarista párt és mozgalom megalapítója, Magyarország nemzetvezetője volt 1944 és 1945 között.
Apai ágon Szálasi ősei örmények voltak, akiket még Apafi Mihály telepített le a Kis-Küküllő vármegyei Ebesfalván (ma Erzsébetváros, románul Dumbrăveni). Dédapja még a Szálosján vezetéknevet használta, fia azonban már magyarra fordította a nevét. Az 1848–49-es szabadságharcban küzdő nagyapa bécsi német nőt vett feleségül, fiuk – idősebb Szálasi Ferenc – pedig Pozsonyba járt katonai iskolába, majd a hadseregnél lett tisztviselő. Mind a négy fia követte példáját: Béla, Károly és Ferenc tényleges tiszt, Rezső pedig tüzérszertári tisztviselő lett.
Szálasi anyja, Szakmár Erzsébet – akinek ereiben szlovák és ruszin vér is csörgedezett – mélyen vallásos görög katolikus nő volt. Ifjabb Szálasi Ferenc, aki egészen 1944-ig édesanyjával egy háztartásban élt, tőle kapta erőteljes hitét. Mint maga Szálasi mondta: „Az istenhit erejét és meggyőződését az anyatejjel szívtam magamba. Anyám keresztül-kasul itatott engem a hittel.”
Szálasi Ferenc a családi hagyományokat követve (és szülei nehéz anyagi körülményeire való tekintettel is) katonai pályára lépett. Az elemi iskoláit szülőhelyén, Kassán végezte, majd katonai alreáliskolába került Kőszegre és Marosvásárhelyre. A mindvégig jól teljesítő ifjú tanulmányait a kismartoni katonai főreálban folytatta, és a bécsújhelyi Mária Terézia Katonai Akadémián fejezte be1915-ben, hadnagyi rendfokozatban. Ekkor már javában dúlt az I. világháború. Szálasi rögtön a frontra került és 36 hónapon át teljesített frontszolgálatot. A háború végén az elit tiroli császárvadászok 2. ezredébe nyert beosztást mint főhadnagy. Alakulatával Merano és a Garda-tó környékén állomásozott, de 1918-ban már Verduntől északra rohamzászlóaljat vezetett. Szolgálataiért megkapta aVaskorona Rend III. osztályát, amely kitüntetésben szinte kizárólag törzstisztek részesültek.
Szálasit tíz napig tartották őrizetben, majd szabadlábon védekezhetett. Egyidejűleg több per folyt ellene, melyek összegző ítélete 1938-ban született meg. A hungarizmus atyja azonban nem tétlenkedett: 1937. október 24-én a budai Vigadóban rendezett gyűlésen nyilvánosan is deklarálták a Magyar Nemzeti Szocialista Párt (MNSZP) megalakulását, amely hét kisebb-nagyobb frakció – többek között az Endre László által vezetett Fajvédő Szocialista Párt – egyesüléséből jött létre. Ezt Szálasi hatalmas sikerként könyvelhette el, és nagy terveket szőtt: úgy tűnt, hogy a nemzetközi konstelláció – a hitleri Németország sikerei és a nyugati demokráciák meghátrálása – is kedvez a hungarizmusnak.
Darányi Kálmán miniszterelnöksége alatt a kormány közeledett a nyilasokhoz, hogy engedményekkel lecsillapíthassa a hungaristákat, akik Szálasit ebben az időben már egyértelműen vezérüknek tekintették. Mindemellett Szálasi pártjait többször feloszlatták, de azok más néven mindig újraalakultak. 1938.február 21-én a belügyminiszter a Magyar Nemzeti Szocialista Pártot – arra hivatkozva, hogy azonos a betiltott Nemzeti Akarat Pártjával – feloszlatta. Szálasit és 72 társát rendőri felügyelet alá helyezték. Áprilisban Szálasi Nemzeti Szocialista Magyar Párt néven alakította újra pártját, ám ezt 1939. február 23-án ismét feloszlatták. A „vezér” ekkor kezdte meg az eszmerendszerét írásba foglalni Út és cél címmel. Március 15-én alakult meg a Hubay Kálmánvezette Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom, amely a választásokon kitűnően szerepelt: 31 képviselői mandátumot szerzett, így a legnagyobb ellenzéki párt lett a parlamentben. Ekkor érte el a párt a népszerűségének csúcspontját: a szavazatok negyedét gyűjtötte össze, és 250-300 000 tagja volt.
Mindez azonban nem Szálasi érdeme volt. Ő már 1938. július 6. óta a szegedi Csillag börtönben töltötte büntetését, amit 1940 februárjában 3 év, 1 hónap és 23 nap időtartamban véglegesítettek. A „vezér” emlékezetére augusztus 30-án Málnási Ödön főszéktartó mozgalmi gyászt rendelt el. Szálasi kiszabadulásáig színpadias körülmények között gyászolták vezérüket, akiről így a fogoly mártír képe alakult ki. Közben kevésbé fanatikus, reálisabban gondolkodó politikusok – jelesül Hubay Kálmán és Ruszkay Jenő – irányították a pártot és a mozgalmat, így az nagyobb bázisra tett szert, mint addig bármikor.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
