Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány
A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megakadályozza az Országos Munkástanács megalakulását.
Az első Kádár-kormány (a Kádár-korszak szóhasználatában: „magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány”, ritkábban: szolnoki kormány) a kommunista rezsim restaurációjára és a szovjet megszállás visszaállítására Kádár János vezetésével megalakult kormány volt az 1956-os forradalomidején. Tagjai 1956. november 7-én tették le az esküt az Országházban és 1958. január 28-áig voltak hivatalban.
Megalakulása helyéről a „szolnoki kormány” néven emlegették, bár csak fizikailag gyűlt itt össze, névsorát a Szovjetunió Kommunista Pártjának Elnöksége (Prezídium) november 3-ai ülésén Nyikita Szergejevics Hruscsov pártfőtitkár olvasta fel az ülésre Moszkvába vitt magyar vezetőknek, köztük a Nagy Imre-kormány elmozdítására kiszemelt Kádár Jánosnak.
Kezdetben a Nagy Imre-kormánnyal egyidejűleg, megbízás nélkül működött, majd a szovjet csapatok november 4-i inváziója után átvette a tényleges hatalmat az országban és három nappal később, hetedikén hivatalosan is letették az esküt. A kormány később sok változáson ment keresztül. A Magyar Népköztársaság mindenkori kormányának hivatalos elnevezése egészen az 1970-es évek közepéig „Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány” maradt, amíg egy rendeletben meg nem megváltoztatták a „Magyar Népköztársaság Kormánya” elnevezésre.
Először az ungvári rádió adott hírt a korábban a Nagy Imre-kormányban szereplő Kádár János által vezetett új kormány megalakulásáról, november 4-én öt óra öt perckor. A rádió nem nevezte meg magát az éterben. Először Münnich Ferenc olvasott fel nyílt levelet, amelyben bejelentette, hogy Kádárral, Apró Antallal és Kossa Istvánnal együtt (valamennyien a második Nagy Imre-kormány tagjai) már 1956.november 1-jétől megszüntették a kapcsolatot a Nagy Imre-kormánnyal, amelyből kiléptek. Az általuk Kádár János vezetésével megalakított kormány névsorát maga Kádár olvasta fel.
Percekkel később hangzottak el a Szabad Kossuth Rádióban a szovjet támadás nyomán Nagy Imre drámai mondatai. „Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével”.
A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány tagjai közül Marosán, Dögei és Rónai emlékezések szerint a rádióból értesültek kormánytagságukról. A tagok közül Kádár a november 3-án alakult harmadik Nagy Imre-kormánynak is tagja lett államminiszterként, mert Nagy Imréék nem tudtak árulásáról.
A november végén Romániába hurcolt Nagy Imre a Snagovi feljegyzésekben arról számolt be, hogy Horváth Imre úgy lett külügyminiszter az új kormányban, hogy az általa vezetett kormányküldöttséggel Bécsből volt visszatérőben, mikor a szovjetek akarata ellenére munkatársaival együtt elhurcolták Pozsonyból először Prágába, majd onnan Moszkvába, ahol Horváth részt vett Kádár és Münnich tárgyalásán a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) elnökségével. Mindazonáltal Horváth egészen 1958-as haláláig a Kádár-kormány külügyminisztere maradt.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
