A kataszteri felmérés
1786. jan. 5.- II. József elrendeli a földek kataszteri földmérését.
A kataszteri felmérés és az arra épített nyilvántartás képezte minden országban a legfontosabb alapot a birtok tulajdon, adózás és műszaki intézkedésekhez. A kataszteri felmérés kezdeményezését az egyéni érdekektől függően eltérő módon szokták jellemezni. Vannak akik az ókori rómaiak ilyen jellegű nyilvántartását már annak tekintik, sőt akad aki a mezopotámiai agyagtáblákat is ilyen kezdeményezésnek tartja. Ilyen értékű kezdeményezéseket a hazai térképezések között is találhatunk, mert az egyházi és főúri birtokok első térképei tartalmaznak területi, művelésági és tulajdonosi viszonyokról tájékoztató adatokat. Ilyen jellegű kezdeményezéseknek tekinthetők az egyes városok vagy városrészek XVII. századi térképei is. Mindezektől eltekintve, a magyar kataszteri felmérés példájának a XVIII. század első felében Milánóban Marinoni Jakab trieszti matematikus által kidolgozott rendszert tekinthetjük. Ennek mérési, számítási, térképezési előírásait vették át az osztrákok és 1806-ban elkezdték az ideiglenes, majd 1817-ben az Állandó Kataszter létesítését. Magyarországon az 1849 október 20-i császári pátens rendelte el az Állami Kataszter létesítését. Az osztrákoknál bevált gyakorlat szerint 1853-ban kezdődtek el a háromszögelések, majd 1856-ban a részletes felmérési munkák. A Dunántúlon elkezdett kataszteri munkákat az első években a bécsi General Direction des Grundsteuer-Catasters hivatal irányította, és csak 1867. február 17-én került hazai irányítás alá. A Pénzügyi Minisztériumban Vacano Fülöp /1802-1884/ vezetésével létrehozott hivatal vette át az irányítást. Őt követte 1883-tól a vezetésben Sártory Antal /1829-1896/, akinek idejében érte el a kataszteri felmérési szervezet amit ekkor már összefoglaló néven Állami Földmérésnek hívtak a vezető helyét és elismertségét. Az Állami Földmérés fontosabb szervezeti egységei a következők voltak
1. A Földmérési Felügyelőségek, amik a felmérés ütemének megfelelően alakultak. Szervezésük nem követtek a megyei közigazgatási beosztást.
2.A Háromszögmérési és Számító Hivatal, amit 1908-tól hívtak Magyar Királyi Háromszögelő Hivatal-nak feladata volt az alaphálózati, általában felső geodéziai munkák ellátása
3.Kataszteri Nyomda, a mai Állami Nyomda elődje. 1919-ben került ki az Állami Földmérés irányítása alól azzal az indokkal, hogy a térkép sokszorosításon kívül értékpapírok nyomása is a feladata lett. A kataszteri kőnyomda történetéhez tartozik, hogy 1871-ben az első magyar postabélyeget is itt nyomták.
4.A kataszteri térképtárak a felmérés előrehaladásának megfelelően alakultak. 1860-ban Sopronban /1865-ben átköltözött Pozsonyba/, 1861-ben Zágrábban, 1865-ben Kassán, majd 1883-ban Temesváron alakult meg a kataszteri térképtár. Az országos térképtárat 1896-ban alakították meg Budán.
A Kataszteri felméréseket a felügyelőségek végezték és az ő feladatuk lett azok nyilvántartása és az egyre fokozódó ütemi adatszolgáltatás ellátása is. A térképek méretaránya 1:2880 volt. Ez a méretarány az akkori mértékegységeknek nagyon megfelelt. A térképeken szerkesztett egy hüvelykes hálózatnak 40 x 40 öles hálózat felelt meg, ami megkönnyítette a későbbi területszámítást /40 x 40 öl = 1600 négyszögöl = 1 kataszteri hold/. Az 1:40-es méretarány új értelmezése ebből következik, azaz 12 hüvely x 6 láb x 40 öl = 2880.
A közel másfél évszázad alatt az Állami Földmérés teljesítette a tőle elvárt térkép és geodéziai alapadat szolgáltatási feladatokat. Akár a mezőgazdaság, akár az iparfejlesztés, vagy a kommunális ellátások kerültek előtérbe, az Állami Földmérés szervezeteinek közreműködésére mindenkor szükség volt. Szervezete az ország gazdasági és politikai változásai matt külső formájában, elnevezésében ugyan változott, de a térképhez kötött szolgáltató feladata változatlanul megmaradt. A földreform, a telepítések, közlekedési és ipari létesítmények a közreműködése nélkül nem lettek volna megvalósíthatók. A földmérési felügyelőségek feladatkörét, a földtulajdonnal kapcsolatos nyilvántartást, ma a megyei földhivatalok látják el. Az irányító hivatal a Földművelésügyi Minisztérium Földügyi és Térképészeti Főosztálya. Az eltelt évtizedek alatt nem csak a kataszteri térképpel szembeni igénnyel változtak, de változtak a technikai feltételek is. A térképszolgálat ezeket a változásokat kötelező módon követi, ezek újabban a Nemzeti Kataszteri program keretében érzékelhetők a legjobban.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
